A fideszes országgyűlési képviselőnek Debrecenben az aradi vértanúkra emlékezve sikerült nagyívű párhuzamot vonnia az 1867-es kiegyezés és a kádári diktatúra között.
A keleti blokk többi országához képest a Kádár-rezsim Moszkva jóváhagyásával több tekintetben is lazábbra engedte a gyeplőt. A társadalom nyitottabb lehetett a Nyugatra, ám a gazdaságilag megalapozatlan, viszonylagos jólétért az 1989-es rendszerváltás után nagy árat fizetett. Az Orbán-rendszer gazdaságpolitikája és a jogállam leépítése is az európai felzárkózás akadálya.
A kastélyban, ahol már régóta nem lakik senki, életmódközpontot és iskolát létesítene az új tulajdonos.
Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, miért varrt játék mackókat Kádár felesége, és mit adott fel a férje miatt? Erről beszélt Majtényi György történész, a Kádárné és Kádár című könyv szerzője.
A Kádár és Kádárné című könyv egy kiváltságos élet kulisszáiba enged betekintést. Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, és miért varrt játék mackókat Kádár felesége?
Elveszett évtized Magyarország számára Orbán Viktor kormányzása, de ezt a tényt hatékonyan rejtik el a tömegek elől – mondja Rosta Miklós, a Corvinus Egyetem volt tanszékvezetője, egyetemi docens, aki január 29-én a Spindiktátorok című HVG-könyv szerzőivel és vendégeikkel beszélget a zsarnokság új arcáról.
Horthy Miklós esetében nem csak az mondható el, hogy megítélése erősen illeszkedik a jelenkori magyar politikai megosztottsághoz, hanem az is, hogy megítélésében drámai változás következett be a közelmúltban. A Medián felméréséből az is kiderül, hogy állnak a magyarok a múlt évszázad többi jelentős politikai alakjához.
Lehet népléleknek is nevezni, de talán helyesebb társadalmi mentalitásként vagy habitusként hivatkozni arra az állampolgári attitűdre, amely koroktól és ideológiáktól függetlenül tolerálja az antidemokratikus politikai gyakorlatot és a paternalista vezetői stílust – mondta a hvg360-nak adott interjúban Romsics Ignác történész. Az Orbán-rendszer analógiáját szerinte leginkább a Horthy-rendszerben lehet megtalálni, a mostani megosztó emlékezetpolitika első csúcspontja pedig az volt, mikor a 2002-es vesztett választások után Orbán Viktor kijelentette, "a haza nem lehet ellenzékben". Azóta ennek egyre szélsőségesebb példáit látjuk. Az interjú a kettészakadt országról szóló cikksorozatunk része.
Örök hely és mindenhol idő címmel jelent meg Jánossy Lajos író-szerkesztő legújabb könyve. A rendszerváltás előtti negyven év Magyarországán játszódó regény széles tablókép, laktanyától a lóversenypályáig, panellakásoktól budai polgári otthonokig, szerkesztőségektől rockklubokig. Családtörténet is, számvetés is, szembenézés is, amiről ráadásul eszünkbe juthat a rendszerváltást követő időszak. A szerzővel beszélgettünk.
Több egykori kommunista vezető sírján a nevüket leragasztva gyalázkodó üzeneteket írtak ismeretlenek.
A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.
A zenész több párhuzamot is vont a két politikus között, úgy véli Kádár János is előre látott három lépéssel, és Orbán is. Sőt, utóbbi tíz lépéssel lát előre. Ma már nem Kádár, hanem Orbán a kedvenc politikusa.